Mit kell tudni az ásványvízről?

„A kék arany” – sokszor találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, mely önmagában ellentmondást rejt.

Hisz a víz színtelen, csupán a fények játéka teszi kékké, zölddé, és varázsolja a szivárvány színeivé, mint ahogyan a gyémánt csiszolatai is ezt teszik, a rajta megtörő fénynyalábokkal.

KINCS? Igen.

Amikor ásványvizet iszunk, el sem tudjuk képzelni, milyen kincset tartunk a poharunkban!

Képzeljük akkor el, hogy a természet egy kis nyugodt szigetén vagyunk és a messzi múltban, évezredekkel ezelőtt, egy vízcseppet látunk lehullani. Ez a parányi vízcsepp, melyben az egész világ rejlik, elindul hosszú útján. Magában rejti a természet apró csodáit, a nyugalmat, a tisztaságot és egyben a természet, az élet lüktetését is.

A Földet alkotó kőzetek mélyébe beszivárog, azokon átszűrődve, hosszabb-rövidebb időt tölt el ott, hogy tovább gazdagodjon, a kőzetekben rejlő ásványok apró részecskéivel. A természet állandó körforgását követve, több ezer év után, ismét a felszínre érkezik, amelyben az ember is segítségére siet, de vigyázva, hogy érintetlenül, olyan tisztán és gazdagon kerüljön a poharunkba, ahogyan azt a természet megalkotta.

Ha most iszunk egy pohár természetes ásványvizet, mi is átélhetjük e csodálatos utazás élményeit, és élvezhetjük természet alkotását.

Az ásványvíz

Az ásványvíz a föld alatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik,kitermelését szigorú előírások szabályozzák. Az egyes források, kutak hatóságilag elismertek, a termék minősége pedig folyamatosan ellenőrzött. A palackozott termékek címkéi adnak felvilágosítást az ásványvíz összetételére, jellegére vonatkozóan.

Az élelmiszerek egy speciális, eredetében és minőségében garantált fajtája a palackozott ásványvíz. Csak a származási ország illetékes hatósága (Magyarországon a Budapest Főváros Kormányhivatala) által hivatalosan is igazolt kémiai összetételű, mikrobiológiai tisztaságú és minőségű ásványvíz palackozható.

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, a Budapest Főváros Kormányhivatala elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely:

• védett vízadó rétegből származik,
• eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
• összetétele ismert és állandó,
• összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,
• ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,
• szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
• néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
• nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,
• nem szabad fertőtleníteni, bakteriosztatikus anyagot hozzáadni,
• nem szabad szállítani, eredeti tisztaságuk és kémiai összetételük megőrzése érdekében közvetlenül a vízkivételi helyen kell palackozni.

A rendszeres, hivatalos ellenőrzések mellett a palackozó vállalatok saját kémiai és mikrobiológiai laboratóriumaiban folytatott folyamatos ellenőrzései is biztosítják a minőség állandóságát.

Mit érdemes tudni a természetes ásványvízről?

1. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény – a vízadó réteg – védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.
2. Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.
3. Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel.
4. Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik.
5. Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes.
6. Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz.
7. A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza.
8. Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.
9. Összetétele állandó és ismert.
10. A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felelnek meg.
11. Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot.
12. Jó ízű.
13. Energiamentes.
14. Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja.
15. A „természetes ásványvíz” megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi.
16. Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az elismerést.
17. Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

A palackozott vizek további kategóriái, melyek részben természetes eredetűek, illetve azok alapanyagként történő felhasználásával készülnek:

Forrásvíz

Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.

Dúsított és ízesített vizek

Megnevezésük nem lehet „víz”, csak „természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital”, attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.

Gyógyvíz

A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással.

A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.

A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban 400 – 2.500 mg / liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg / liter, esetenként még ennél is több.

A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

Szikvíz

A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában nagy nyomással palackoznak szifonfejjel ellátott szikvizes palackokba vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonokba. A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó. Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval.

Ivóvíz

Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet – bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó – előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják.

Az ivóvíz folyadékpótlásra, főzésre, ételek, élelmiszerek készítésére és háztartási célokra használható. A vizet kémiailag és biológiailag tisztítják, fertőtlenítik, ezután nyeri el az ivóvíz minősítést. A WHO ajánlása alapján a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent és csak az egészségre még nem káros mennyiségű vegyi anyagot (fertőtlenítőszer maradványokat, pl. klór, klóramin) tartalmazhat. Az ivóvíz – köznyelvben „csapvíz” -, a vonatkozó rendeletben előírt biológiai, kémiai és fizikai határértékeknek megfelelő, egészséges, állandó minőségű ivóvizet jelent.

Az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de nem ez a fő jellemzője.

„A kék arany” – sokszor találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, mely önmagában ellentmondást rejt.

Hisz a víz színtelen, csupán a fények játéka teszi kékké, zölddé, és varázsolja a szivárvány színeivé, mint ahogyan a gyémánt csiszolatai is ezt teszik, a rajta megtörő fénynyalábokkal.

KINCS? Igen.

Amikor ásványvizet iszunk, el sem tudjuk képzelni, milyen kincset tartunk a poharunkban!

Képzeljük akkor el, hogy a természet egy kis nyugodt szigetén vagyunk és a messzi múltban, évezredekkel ezelőtt, egy vízcseppet látunk lehullani. Ez a parányi vízcsepp, melyben az egész világ rejlik, elindul hosszú útján. Magában rejti a természet apró csodáit, a nyugalmat, a tisztaságot és egyben a természet, az élet lüktetését is.

A Földet alkotó kőzetek mélyébe beszivárog, azokon átszűrődve, hosszabb-rövidebb időt tölt el ott, hogy tovább gazdagodjon, a kőzetekben rejlő ásványok apró részecskéivel. A természet állandó körforgását követve, több ezer év után, ismét a felszínre érkezik, amelyben az ember is segítségére siet, de vigyázva, hogy érintetlenül, olyan tisztán és gazdagon kerüljön a poharunkba, ahogyan azt a természet megalkotta.

Ha most iszunk egy pohár természetes ásványvizet, mi is átélhetjük e csodálatos utazás élményeit, és élvezhetjük természet alkotását.

Az ásványvíz

Az ásványvíz a föld alatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, termelését szigorú előírások szabályozzák. Az egyes források, kutak hatóságilag elismertek, a termék minősége pedig folyamatosan ellenőrzött. A palackozott termékek címkéi adnak felvilágosítást az ásványvíz összetételére, jellegére vonatkozóan.

Az élelmiszerek egy speciális, eredetében és minőségében garantált fajtája a palackozott ásványvíz. Csak a származási ország illetékes hatósága (Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) által hivatalosan is igazolt kémiai összetételű, mikrobiológiai tisztaságú és minőségű ásványvíz palackozható.

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főgazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely:

• védett vízadó rétegből származik,
• eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
• összetétele ismert és állandó,
• összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,
• ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,
• szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
• néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
• nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez.

A rendszeres, hivatalos ellenőrzések mellett a palackozó vállalatok saját kémiai és mikrobiológiai laboratóriumaiban folytatott folyamatos ellenőrzései is biztosítják a minőség állandóságát.

A természetes ásványvizeket eredeti tisztaságuk és kémiai összetételük megőrzése érdekében közvetlenül a vízkivételi helyen palackozzák.

Mit érdemes tudni a természetes ásványvízről?

1. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény – a vízadó réteg – védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.
2. Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.
3. Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel.
4. Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik.
5. Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes.
6. Kezeletlen, emberi beavatkozástól mentes.
7. Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz.
8. A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza.
9. Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.
10. Összetétele állandó és ismert.
11. A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felelnek meg.
12. Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot.
13. Jó ízű.
14. Energiamentes.
15. Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja.
16. A „természetes ásványvíz” megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi.
17. Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az elismerést.
18. Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

A palackozott vizek további kategóriái, melyek részben természetes eredetűek, illetve azok alapanyagként történő felhasználásával készülnek:

Forrásvíz

Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.

Dúsított és ízesített vizek

Megnevezésük nem lehet „víz”, csak „természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital”, attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.

Gyógyvíz

A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással.

A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.

A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban 400 – 2.500 mg / liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg / liter, esetenként még ennél is több.

A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

Szikvíz

A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában nagy nyomással palackoznak szifonfejjel ellátott szikvizes palackokba vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonokba. A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó. Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval.

Ivóvíz

Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet – bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó – előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják.

Az ivóvíz folyadékpótlásra, főzésre, ételek, élelmiszerek készítésére és háztartási célokra használható. A vizet kémiailag és biológiailag tisztítják, fertőtlenítik, ezután nyeri el az ivóvíz minősítést. A WHO ajánlása alapján a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent és csak az egészségre még nem káros mennyiségű vegyi anyagot (fertőtlenítőszer maradványokat, pl. klór, klóramin) tartalmazhat. Az ivóvíz – köznyelvben „csapvíz” -, a vonatkozó rendeletben előírt biológiai, kémiai és fizikai határértékeknek megfelelő, egészséges, állandó minőségű ivóvizet jelent.

Az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de nem ez a fő jellemzője.