Az ásványvizek csomagolásáról

Az iparág és a környezetvédelem kapcsolódásai területei (cikkek, tanulmányok, linkek)

Gyönyörködjön a Földben! Szabadon letölthető a híres légifotós, Yann Arthus Bertrand gyönyörű új filmje otthonunkról, a Földről. Azért ingyenes (tévék, mozik számára is), hogy minél többen láthassák csodálatos, de egyszem otthonunkat, és átérezhessék sérülékenységét.

Vigyázzunk a Földre, környezetünkre. Minden egyes tevékenységünkkel arra törekedjünk, hogy a jövő nemzedéke is élvezhesse a természet adta kincset!

Miért nem alkalmaznak kötelező betétdíjat az egyutas palackok esetében, hogy növeljék a visszagyűjtés arányát?

Az újrahasznosítás növelésének legjobb módja olyan újrahasznosító létesítmények falállítása, amelyek mindenféle hulladékot kezelni tudnak. A vizes palackok a hulladéknak csak egy kis részét adják, és a termékdíj-rendszer nem módosítana az újrahasznosítás arányán, csak a hulladékot telepítené át a közhulladék-gyűjtő rendszerekből. Sokkal hatékonyabb lenne a “járdaszegély-gyűjtés” rendszere, amelyben a háztartások mindenféle hulladékát összegyűjtenék, és a fogyasztóknak nem kellene külön utakat megtenniük a palackok visszaváltása érdekében. A betétdíjas rendszer bonyolult és költséges infrastruktúrát eredményez, amely a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetne, igen kis hatással eközben a valóban újrahasznosított hulladék arányára. A legtöbb országban amúgy is nő az újrahasznosítási arány, akár van kötelező betétdíj, akár nincs.

Melyik a leginkább környezetbarát palackanyag?

A vizet általában üveg vagy PET (polietilén-tereftalát, tehát műanyag) palackokba töltik, amelyek teljes mértékben újrahasznosíthatóak. Nagyon kicsi a különbség a különböző csomagolóanyagok környezeti hatása között, és nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni, amikor ezeket a hatásokat számba vesszük, vagy összehasonlítjuk. Az italcsomagolás környezeti és gazdasági hatásainak elemzése (GUA tanulmány, 2004) megállapította, hogy az egyszer használatos csomagolás környezetterhelése gyakorlatilag megegyezik az újratölthető csomagolás környezetterhelésével.

Ezen kívül a visszagyűjtött PET palackokat másodlagos nyersanyagként számtalan módon lehet hasznosítani. A textilipar ruhák, különféle textíliák és szőnyegek gyártásához (pl. 67 műanyag palackból előállítható egy kétszemélyes paplan), az építőipar ereszcsatornák, szennyvíz csatornák gyártásához, az élelmiszeripar palackok, rekeszek előállításához, stb tudja felhasználni. Magyarországon egyébként a műanyag vizes palackok a háztartási hulladéknak (súly szerint) mindössze a 0,8 – 0,9 %-át adják.

Tények a PET-ről

A PET elnevezés a polietilén-tereftalát kémiai elnevezés kezdőbetűiből származik. Ez az anyag a poliészterek közé tartozik. Poliésztereket először az 1930-as években állítottak elő, elsődlegesen műszálként történő felhasználásra. A napjainkban gyártott PET túlnyomó részét még most is műszál-előállításra használják. Például az ún. fleece (polár) pulóverek is PET-ből készülnek. Később a PET-et csomagoló fóliák gyártásához kezdték felhasználni. A film- és a mágnesszalag esetében hordozóanyagként alkalmazzák. Majd az 1970-es években megkezdődött a PET palackok gyártása. A PET palackot kezdetben az üdítőitaloknál használták, majd fokozatosan egyre népszerűbbé vált a palackozott vizeknél történő felhasználása.

Kell-e tájékoztatást adni a fogyasztónak az ásványvíz palackjáról?

Minden olyan műanyag palack, amelybe élelmiszert, például ásványvizet töltenek, jó, kifogástalan minúségű, az emberi szervezet számára veszélytelen. biztonságos. Ha nem volna az, nem szabadna élelmiszer csomagolására felhasználni. Nagyon szigorú nemzetközi, uniós rendeletek szabályozzák az élelmiszerek csomagolására felhasználható anyagok minőségét.

Mielőtt erre az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó hatóságok engedélyt adnak, meghatározzák nemcsak a csomagoló anyag minőségét, hanem azt is, hogy az adott élelmiszer veszély nélkül csomagolható-e abba a csomagoló anyagba, illetve, hogy milyen mennyiségű lehet a csomagoló anyagból való kioldódás.

Tehát amikor arról adnak a médiában hírt, hogy egészségre káros anyagok kerülnek a vízbe a palackból, meggondolatlanul és tévesen tájékoztatnak. Igaz, hogy sokszor tudományos eredményekre hivatkoznak, de csak fél igazságokat közölnek. Ezeknek a kioldódott anyagoknak a mennyisége nagyságrendekkel kevesebb, mint ami az emberi szervezet számára káros, tehát nem veszélyeztetik az egészséget.

Abban a pillanatban, amikor a szakemberek úgy találják, hogy valamilyen új, eddig nem vizsgált káros anyag kerülhet az élelmiszerbe, azonnal visszavonják a csomagoló anyag felhasználási engedélyét. Nem kell tehát a palackra vonatkozó tanácsot adni a fogyasztóknak, azt az élelmiszerellenőrző hatóságok nagyon szigorúan ellenőrzik.

Mérgező-e a műanyag csomagoló anyag?

A polietilén-tereftalát (PET) palackok az egészségre semmilyen körülmények között sem veszélyesek.

Időről-időre olvashatóak a médiában olyan állítások, amelyek szerint az ásványvíz és az üdítőitalok csomagolására világszerte elterjedt, 1-es kódszámmal jelölt PET palackok egészségre ártalmasak, veszélyesek.

Ez az állítás teljes egészében téves. Nagyon szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy egy csomagoló anyag alkalmazható-e élelmiszerek csomagolására, illetve az adott élelmiszer csomagolására. A csomagoló anyag felhasználásának engedélyezése előtt független tudományos intézmények határozzák meg az élelmiszerrel érintkezésbe lépő csomagoló anyagok tulajdonságait, azt, hogy az adott élelmiszer a legkülönfélébb körülmények között – tehát hőhatásnak is kitéve – milyen, és mennyi anyagot old ki a csomagoló anyagból. Amennyiben ennek mértéke meghalad egy nagyon biztonságosan meghatározott egészségügyi határt, a csomagoló anyag nem kap engedélyt az élelmiszer csomagolására.

Uniós jogszabályok határozzák meg, hogy a csomagoló anyagokból milyen mennyiségű összetevő oldódhat be az adott élelmiszerbe. Ez vonatkozik a PET palackokra is. Ez az érték messze nem éri el az egészségre káros mennyiséget, nagyon biztonságos. Továbbá, az élelmiszerellenőrző hatóságok rendszeresen, és szigorúan ellenőrzik, hogy a csomagolt élelmiszerek tartalmaznak-e, és mennyi csomagoló anyagból kioldódó összetevőt.

A polietilén-tereftalát (PET) palackokba csomagolt ásványvíz tehát sohasem veszélyes az egészségre, nem tartalmaz az egészségre káros anyagokat még akkor sem, ha hosszú ideig meleg helyen tárolták a palackot!

 

Hatástanulmány

Szerző: GUA-GVM

A környezeti hasznosság sokkal könnyebben és hatékonyabban realizálható az italcsomagolási szektoron belül a visszanyerési és újrahasznosítási kvóták emelésével, mint az újratöltési kvóta növelésével. Ez az egyik megállapítása az osztrák GUA cég által készített hatástanulmányna. A hatástanulmány célkitűzése és az elemzések alapján levonható következtetések bővebben:

AZ EGYUTAS ÉS A TÖBBUTAS CSOMAGOLÁS KÖRNYEZETTERHELÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Készítette: GUA-Gesellschaft für umfassende Analysen GmbH és GVM – Gesellschaft für verpackungs-marktforschung mbH

A tanulmány célja és hatálya

A fenntartható fejlődés széles körben elfogadott koncepcióvá vált a jelen és a jövőbeli generációk életminőségének átfogó módon történő megőrzése és javítása vonatkozásában. Ennek a koncepciónak igen lényeges részét képezi az a felismerés, hogy a természeti, gazdasági és társadalmi aspektusok három olyan dimenziót alkotnak, amelyek gyakran egymásba fonódnak, és amelyek meghatározzák a tevékenységek és intézkedések fenntarthatóságát. Következésképpen, ahhoz, hogy haladást lehessen elérni a fenntartható fejlődés útján, vizsgálni kell mindhárom dimenzió hatásait, amikor különféle stratégiák összehasonlítására és politikai intézkedések megvitatására kerül sor. Ugyanezen alapelvekre építve az EU nemrégiben felülvizsgált Csomagolási Irányelve azt hangsúlyozza a különböző passzusaiban, hogy az új stratégiák és intézkedések vonatkozásában mindig figyelembe kell venni a költségek és a hasznosságok összehasonlítását.

Ezt a tanulmányt az osztrák GUA tanácsadó intézet (hulladékgazdálkodás és fenntartható termékértékelés) készítette a német GVM piackutató intézettel (csomagolási piac) együttműködve. A tanulmány a 2 literes szénsavas üdítőitalok, egyutas és újratölthető PET palackjainak környezeti és gazdasági hatásait elemzi, a jelenleg érvényben levő tömegalapú termékdíj, és a tervezett darabalapú termékdíj vonatkozásában. A számítások tartalmazzák a kapcsolódó szállítási csomagolást is, a társadalmi aspektusok pedig a fogyasztói magatartást meghatározó tényezők elemzésével, valamint a szállítás társadalmi költségeinek mennyiségi kifejezésével szerepelnek a tanulmányban.

Mivel a szénsavas üdítőitalok 2 literes PET palackjaira vonatkozó legtöbb releváns adat hasonló a 1,5 és 2,5 literes szénsavas üdítőitalok és ásványvizek PET palackjainak adataihoz, az eredmények jó közelítéssel a teljes szénsavas üdítőital- és ásványvíz piac 83 %-ára vonatkoznak, ami éves szinten 1.057 millió liternek felel meg.

A tanulmány számos, az ásványvizek és szénsavas üdítőitalok újratölthető palackjainak részarányát vizsgáló, 2012-re szóló modellt hasonlít össze, annak alapján, hogy a tervezett darabalapú termékdíjat bevezették-e vagy sem. Az ilyen jellegű modellek definiálásához szükséges piaci elemzéseket és előrejelzéseket a GVM készítette. A tanulmánynak ez a része, a különböző országok piaci trendjeinek az összehasonlításával, a fogyasztói magatartást meghatározó és előidéző tényezőkkel, valamint egy a 2012-es évre vonatkozó lehetséges újratöltési kvóta előrejelzésével foglalkozik.

Összegzés és következtetések:

  1. A tanulmány eredményei, jó közelítéssel, a teljes szénsavas üdítőital és ásványvíz piac 83 %-ára vonatkoznak.
  2. Az 1,5 és 2,0 literes PET újratölthető italcsomagolások környezeti hasznossága az 1,5 és 2,0 literes PET egyutas csomagoláshoz viszonyítva kicsi. Értéke 0-1,5 Ft/liter.
  3. Magyarország CO2 emissziója csak abban az esetben csökkenthető kevesebb, mint 0,04 %-kal, ha az újratöltési kvóta 55 %-ra emelkedne.
  4. Az újratöltési rendszerek teljes életciklus költségei legalább 3,5 Ft / liter összeggel magasabbak, mint az egyutas rendszerek teljes életciklus költségei. Azonkívül, a darabalapú termékdíj legalább 15 Ft / liter összeggel magasabb lesz az egyutas italcsomagolás esetében, ha az újratöltési kvóta nem haladja meg a 25 %-ot.
  5. A piackutatások számos okot sorolnak fel, amiért a fogyasztó egyre inkább az egyutas italcsomagolást részesíti előnyben.
  6. A darabalapú termékdíj italpiacra gyakorolt lehetséges hatásainak az elemzése azt mutatja, hogy az újratöltési kvóta valószínűleg maximum 25 %-ra nő majd 2012-ben (az 1,5 és 2,0 literes szénsavas üdítőital és ásványvíz palackok átlagos lehetséges maximuma).
  7. A referencia modell 2012 évi 10 %-os újratölthető kvótájához képest (ha nem valósul meg a darabalapú termékdíj bevezetése), a 25 %-os újratöltési kvóta környezeti hasznossága 0,57 Ft / liter*, míg a többletköltségek (beleértve a darabalapú termékdíjat) 12,22 Ft / liter összeget tesznek ki.
  8. Következésképpen, a darabalapú termékdíj szabályozás miatt keletkező többletköltségek legalább 21-szer magasabbak, mint a realizált környezeti hasznosság. Ez pedig egy rendkívül aránytalan összefüggés, mely nincs összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel.
  9. Az italcsomagolási szektoron belüli intézkedésekből származó környezeti hasznosság sokkal könnyebben és hatékonyabban realizálható a visszanyerési és újrahasznosítási kvóták emelésével, mint az újratöltési kvóta növelésével.
  10. A magasabb visszanyerés és újrahasznosítás elérhető környezeti hasznossága pedig még magasabb, mint az újratölthető palackok elérhető környezeti haszna.

* Az adott környezeti hasznosság tartalmazza a termékdíj bevételek révén realizált 60 %-os további visszanyerés, valamint a 42 %-os további újrahasznosítás hasznosságát.