Környezetünk

Értékelés:
(0 szavazat)


Az iparág és a környezetvédelem kapcsolódásai területei: 

cikkek, tanulmányok, linkek 

Gyönyörködjön a Földben! Szabadon letölthető a híres légifotós, Yann Arthus Bertrand gyönyörű új filmje otthonunkról, a Földről. Azért ingyenes (tévék, mozik számára is), hogy minél többen láthassák csodálatos, de egyszem otthonunkat, és átérezhessék sérülékenységét.

Vigyázzunk a Földre, környezetünkre. Minden egyes tevékenységünkkel arra törekedjünk, hogy a jövő nezedéke is élvezhesse a természet adta kincset!


Miért nem alkalmaznak kötelező betétdíjat az egyutas palackok esetében, hogy növeljék a visszagyűjtés arányát? 
Az újrahasznosítás növelésének legjobb módja olyan újrahasznosító létesítmények falállítása, amelyek mindenféle hulladékot kezelni tudnak. A vizes palackok a hulladéknak csak egy kis részét adják, és a termékdíj-rendszer nem módosítana az újrahasznosítás arányán, csak a hulladékot telepítené át a közhulladék-gyűjtő rendszerekből. Sokkal hatékonyabb lenne a „járdaszegély-gyűjtés” rendszere, amelyben a háztartások mindenféle hulladékát összegyűjtenék, és a fogyasztóknak nem kellene külön utakat megtenniük a palackok visszaváltása érdekében. A betétdíjas rendszer bonyolult és költséges infrastruktúrát eredményez, amely a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetne, igen kis hatással eközben a valóban újrahasznosított hulladék arányára. A legtöbb országban amúgy is nő az újrahasznosítási arány, akár van kötelező betétdíj, akár nincs.




Melyik a leginkább környezetbarát palackanyag? 

A vizet általában üveg vagy PET (polietilén-tereftalát, tehát műanyag) palackokba töltik, amelyek teljes mértékben újrahasznosíthatóak. Nagyon kicsi a különbség a különböző csomagolóanyagok környezeti hatása között, és nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni, amikor ezeket a hatásokat számba vesszük, vagy összehasonlítjuk. Az italcsomagolás környezeti és gazdasági hatásainak elemzése (GUA tanulmány, 2004.) megállapította, hogy az egyszer használatos csomagolás környezetterhelése gyakorlatilag megegyezik az újratölthető csomagolás környezetterhelésével.
Ezen kívül a visszagyűjtött PET palackokat másodlagos nyersanyagként számtalan módon lehet hasznosítani. A textilipar ruhák, különféle textíliák és szőnyegek gyártásához (pl. 67 műanyag palackból előállítható egy kétszemélyes paplan), az építőipar ereszcsatornák, szennyvíz csatornák gyártásához, az élelmiszeripar palackok, rekeszek előállításához, stb. tudja felhasználni. Magyarországon egyébként a műanyag vizes palackok a háztartási hulladéknak (súly szerint) mindössze a 0,8 – 0,9 %-át adják.



Hatástanulmány

Szerző: GUA-GVM
A környezeti hasznosság sokkal könnyebben és hatékonyabban realizálható az italcsomagolási szektoron belül a visszanyerési és újrahasznosítási kvóták emelésével, mint az újratöltési kvóta növelésével.Ez az egyik megállapítása az osztrák GUA cég által készített hatástanulmányna. A hatástanulmány célkitűzése és az elemzések alapján levonható következtetések bővebben:
 
AZ EGYUTAS ÉS A TÖBBUTAS CSOMAGOLÁS KÖRNYEZETTERHELÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA 
Készítette: GUA-Gesellschaft für umfassende Analysen GmbH és GVM – Gesellschaft für verpackungs-marktforschung mbH

 

A tanulmány célja és hatálya

A fenntartható fejlődés széles körben elfogadott koncepcióvá vált a jelen és a jövőbeli generációk életminőségének átfogó módon történő megőrzése és javítása vonatkozásában. Ennek a koncepciónak igen lényeges részét képezi az a felismerés, hogy a természeti, gazdasági és társadalmi aspektusok három olyan dimenziót alkotnak, amelyek gyakran egymásba fonódnak, és amelyek meghatározzák a tevékenységek és intézkedések fenntarthatóságát. Következésképpen, ahhoz, hogy haladást lehessen elérni a fenntartható fejlődés útján, vizsgálni kell mindhárom dimenzió hatásait, amikor különféle stratégiák összehasonlítására és politikai intézkedések megvitatására kerül sor. Ugyanezen alapelvekre építve az EU nemrégiben felülvizsgált Csomagolási Irányelve azt hangsúlyozza a különböző passzusaiban, hogy az új stratégiák és intézkedések vonatkozásában mindig figyelembe kell venni a költségek és a hasznosságok összehasonlítását. 

Ezt a tanulmányt az osztrák GUA tanácsadó intézet (hulladékgazdálkodás és fenntartható termékértékelés) készítette a német GVM piackutató intézettel (csomagolási piac) együttműködve. A tanulmány a 2 literes szénsavas üdítőitalok, egyutas és újratölthető PET palackjainak környezeti és gazdasági hatásait elemzi, a jelenleg érvényben levő tömegalapú termékdíj, és a tervezett darabalapú termékdíj vonatkozásában. A számítások tartalmazzák a kapcsolódó szállítási csomagolást is, a társadalmi aspektusok pedig a fogyasztói magatartást meghatározó tényezők elemzésével, valamint a szállítás társadalmi költségeinek mennyiségi kifejezésével szerepelnek a tanulmányban. 

Mivel a szénsavas üdítőitalok 2 literes PET palackjaira vonatkozó legtöbb releváns adat hasonló a 1,5 és 2,5 literes szénsavas üdítőitalok és ásványvizek PET palackjainak adataihoz, az eredmények jó közelítéssel a teljes szénsavas üdítőital- és ásványvíz piac 83%-ra vonatkoznak, ami éves szinten 1.057 millió liternek felel meg.   

A tanulmány számos, az ásványvizek és szénsavas üdítőitalok újratölthető palackjainak részarányát vizsgáló, 2012-re szóló modellt hasonlít össze, annak alapján, hogy a tervezett darabalapú termékdíjat bevezették-e vagy sem. Az ilyen jellegű modellek definiálásához szükséges piaci elemzéseket és előrejelzéseket a GVM készítette. A tanulmánynak ez a része, a különböző országok piaci trendjeinek az összehasonlításával, a fogyasztói magatartást meghatározó és előidéző tényezőkkel, valamint egy a 2012-es évre vonatkozó lehetséges újratöltési kvóta előrejelzésével foglalkozik.


Összegzés és következtetések:

1. A tanulmány eredményei, jó közelítéssel, a teljes szénsavas üdítőital és ásványvíz piac 83%-ára vonatkoznak.
2. Az 1,5 és 2,0 literes PET újratölthető italcsomagolások környezeti hasznossága az 1,5 és 2,0 literes PET egyutas csomagoláshoz viszonyítva kicsi. Értéke 0-1,5 Ft/liter.
3. Magyarország CO2 emissziója csak abban az esetben csökkenthető kevesebb, mint 0,04%-kal, ha az újratöltési kvóta 55%-ra emelkedne.
4. Az újratöltési rendszerek teljes életciklus költségei legalább 3,5 Ft/liter összeggel magasabbak, mint az egyutas rendszerek teljes életciklus költségei. Azonkívül, a darabalapú termékdíj legalább 15 Ft/liter összeggel magasabb lesz az egyutas italcsomagolás esetében, ha az újratöltési kvóta nem haladja meg a 25%-ot.
5. A piackutatások számos okot sorolnak fel, amiért a fogyasztó egyre inkább az egyutas italcsomagolást részesíti előnyben.
6. A darabalapú termékdíj italpiacra gyakorolt lehetséges hatásainak az elemzése azt mutatja, hogy az újratöltési kvóta valószínűleg maximum 25%-ra nő majd 2012-ben (az 1,5 és 2,0 literes szénsavas üdítőital és ásványvíz palackok átlagos lehetséges maximuma).
7. A referencia modell 2012. évi 10%-os újratölthető kvótájához képest (ha nem valósul meg a darabalapú termékdíj bevezetése), a 25%-os újratöltési kvóta környezeti hasznossága 0,57 Ft/liter*, míg a többletköltségek (beleértve a darabalapú termékdíjat) 12,22 Ft/liter összeget tesznek ki.
8. Következésképpen, a darabalapú termékdíj szabályozás miatt keletkező többletköltségek legalább 21-szer magasabbak, mint a realizált környezeti hasznosság. Ez pedig egy rendkívül aránytalan összefüggés, mely nincs összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel.
9. Az italcsomagolási szektoron belüli intézkedésekből származó környezeti hasznosság sokkal könnyebben és hatékonyabban realizálható a visszanyerési és újrahasznosítási kvóták emelésével, mint az újratöltési kvóta növelésével.
10. A magasabb visszanyerés és újrahasznosítás elérhető környezeti hasznossága pedig még magasabb, mint az újratölthető palackok elérhető környezeti haszna. 

* Az adott környezeti hasznosság tartalmazza a termékdíj bevételek révén realizált 60%-os további visszanyerés, valamint a 42%-os további újrahasznosítás hasznosságát.