"A kék arany" - sokszor találkozhatunk ezzel a kifejezéssel mely önmagában, ellentmondást rejt.

Hisz a víz színtelen, csupán a fények játéka teszi kékké, zölddé és varázsolja a szivárvány színeivé, mint ahogyan a gyémánt csiszolatai is ezt teszik, a rajta megtörő fénynyalábokkal.

KINCS ? Igen. 

Amikor ásványvizet iszunk, el sem tudjuk képzelni, milyen kincset tartunk a poharunkban!

Képzeljük akkor el, hogy a természet egy kis nyugodt szigetén vagyunk és a messzi múltban, évezredekkel ezelőtt, egy vízcseppet látunk lehullani. Ez a parányi vízcsepp, melyben az egész világ rejlik, elindul hosszú útján. Magában rejti a természet apró csodáit, a nyugalmat, a tisztaságot és egyben a természet, az élet lüktetését is.

 

 

 
A Földet alkotó kőzetek mélyébe beszivárog, azokon átszűrődve, hosszabb-rövidebb időt tölt el ott, hogy tovább gazdagodjon, a kőzetekben rejlő ásványok apró részecskéivel. A természet állandó körforgását követve, több ezer évután, ismét a felszínre érkezik, amelyben az ember is segítségére siet, de vigyázva, hogy érintetlenül, olyan tisztán és gazdagon kerüljön  a poharunkba, ahogyan azt a természet megalkotta.

 

 

 

Ha most iszunk egy pohár természetes ásványvizet,mi is átélhetjük e csodálatos utazás élményeit,és élvezhetjük természet alkotását. 

 

 

 

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely:

- védett vízadó rétegből származik, 
- eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
- összetétele ismert és állandó,
- összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,
- ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,
- szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
-  néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
-  nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,

 
Mit érdemes tudni a természetes ásványvízről

1 A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény - a vízadó réteg - védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.
2 Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.
3 Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel.
4 Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik.
5 Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes.
6 Kezeletlen, emberi beavatkozástól mentes.
7 Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz.
8 A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza .
9 Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket. 
10  Összetétele állandó és ismert.
11  A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felelnek meg.
12 Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot.
13 Jó ízű.
14 Energiamentes. 
15 Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja.
16 A "természetes ásványvíz" megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi
17 Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az elismerést
18 Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

A palackozott vizek további kategóriái, melyek részben természetet eredetűek, ill. azok alapanyagként történő felhasználásával készülnek.

A forrásvíz
Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.

Dúsított és ízesített vizek
Megnevezésük nem lehet "víz", csak "természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital", attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.

 Gyógyvíz

A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak.  Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással.

- A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.
- A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban 400 – 2.500 mg/liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg/liter, esetenként még ennél is több.
- A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

Az ivóvíz
Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet - bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó - előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják.

Az ivóvíz folyadékpótlásra, főzésre, ételek, élelmiszerek készítésére és háztartási célokra használható. A vizet kémiailag és biológiailag tisztítják, fertőtlenítik, ezután nyeri el az ivóvíz minősítést. A WHO ajánlása alapján a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent és csak az egészségre még nem káros mennyiségű vegyi anyagot (fertőtlenítőszer maradványokat, pl. klór, klóramin) tartalmazhat. Az ivóvíz - köznyelvben "csapvíz" -, a vonatkozó rendeletben előírt biológiai, kémiai és fizikai határértékeknek megfelelő, egészséges, állandó minőségű ivóvizet jelent.
Az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de nem ez a fő jellemzője.


 

A csapvíz, ásványvíz és forrásvíz alábbi összehasonlítását az Európai Palackozott Víz Szövetség (European Federation of Bottled Waters, EFBW) készítette

Szempontok

Csapvíz

Természetes ásványvíz

Forrásvíz

Minőség és biztonság

Szabályozás / jogi keretek

98/83/EC direktíva

(Magyarországon:201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet)

2009/54/EC direktíva, 2003/40/EC direktíva

(Magyarországon: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet)

Származás

Bármely forrásból származhat

A vízművek által biztosított csapvíz 75 %-a felszíni vizekből származik (Európai viszonylatban)

Csak védett felszín alatti rétegből származhat

Az elismerési eljárás alapja, hogy mennyisége és minősége állandó (e nélkül nem kaphat minősítést és forgalomba hozatali engedélyt)

Szennyeződésmentes eredet.

A vízadó réteg védettsége nem előírás.

 

Természetesség

 

Kémiai és mikrobiológiai kezelési eljárások megengedettek

A fertőtlenítés hozzáadott klór és egyéb adalékanyagok segítségével történik

Sem fertőtlenítés, sem kémiai kezelési eljárások nem megengedettek

Összetétel

Az ásványianyag-tartalma nem állandó

Változó mértékben tartalmaz vegyi anyagokat

Ásványianyag-összetétele állandó és ellenőrzött

Ásványianyag-összetétele állandó, de rendeletileg nem megkövetelt

 

Elosztórendszer

 

Csővezetéken keresztül osztják el:

à minősége a közművek illetve a házon belüli csővezetékek minőségétől függ.à Egyes országokban jelentős a veszteség a csöveken át

A kinyerés helyén palackozzák (tartályban történő szállítása nem megengedett)

Teljes mértékben ellenőrzött folyamat a forrástól a kereskedőig

A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia.

Nyomon-követhetőség

Nem lehet minőségi garancia minden egyes csapnál

Tételazonosító jelölés által nyomon követhető, mint minden más élelmiszer. Minden egyes palack esetében nyomon követhető a víz minősége, összetételi jellemzői, a csomagoló anyag, az előállítás körülményei, stb.

Környezetvédelem

Forrás védettsége

 

A forrás védettségétől függően változó

 

A természetes eredet magas fokú védelme – minden szennyeződéstől mentes

A védett terület akár több ezer hektár is lehet

Tisztaság / szennyeződés

Tartalmazhat szennyező anyagokat

-    szennyezett nyers vízből (nitrát, peszticidek),

-   a kezelésre vagy fertőtlenítésre használt vegyszerek maradékát (akrilamid, tri- és tetraklóretán),

-   a csővezetékből (ólom, nikkel, PAH)

Jogi előírás, hogy a forrásnak minden szennyeződéstől mentesnek kell lennie

Fenntarthatóság

Forrás kimerülése

Nem feltétlenül megújuló

Mindig megújuló: kitermelhetőségét csak a természetes folyamatok befolyásolják

Vízkészletre gyakorolt hatás

(“víz-lábnyom”)

Sok elosztórendszernek jelentős mértékű a vesztesége

Nagyon alacsony a hatása (összehasonlítva a csapvízzel vagy bármely más élelmiszerrel)

Környezetre gyakorolt hatás (“szén-lábnyom”)

Alacsony

Magasabb, mint a csapvízé (a csomagolóanyag gyártás valamint a szállítás miatt), de a teljes hatást folyamatosan csökkentik a csomagolások súlyának minimalizálásával, a szállítás optimalizálásával stb.

Csomagolás

Nincs szükség csomagolásra, kivéve főzés esetén (kutak használatakor)

100 %-ban újrahasznosítható, és az újrahasznosítás aránya egyre növekszik

A gyártók társadalmi felelőssége

 

Az érintettekkel megállapodásokat kötöttek a védett területek fenntartható kezelésére vonatkozóan

Egyéb környezeti hatás

A kémiai kezelések maradék anyagok keletkezését eredményezik (a teljes fogyasztandó mennyiséget kezelik, hogy iható legyen, pedig csak kis része lesz valóban ivóvíz, a nagy részét egyéb célra használják, pl. mosás, fürdés, WC, öntözés)

Elenyésző (az újratölthető palackok mosása miatt)

Egészség

Javasolt napi fogyasztás

1,5 -2 l víz naponta

Hidratáltság minősége

Tudományosan alátámasztott

Egészségügyi előnyök

Nem ismertek

Az összetételtől függő egészségügyi előnyök (lásd 2009/54/EC direktíva, illetve hazai rendelet)

Jelenleg nem ismertek

Biztonság / higiénia

A szennyezettség veszélye létező probléma (különösen rosszul karbantartott vagy régi csővezeték-rendszerek, illetve árvizek és újratöltött vizeskannák használata esetén)

Rendkívül magas biztonsági és higiéniai előírások, amelyeket FVO ellenőrzések is biztosítanak

Forrásánál palackozzák és zárják