Az ásványvizek keletkezése és kialakulása rendkívül összetett folyamat. Elsődleges a földtani viszonyok meghatározó szerepe, de biológiai, fizikai és kémiai tényezők is befolyásolják a felszín alatti vizek kialakulását. Az ásványvizek összetételük, jellegük, megjelenési formájuk, eredetük és még számos, kialakulásukat meghatározó tényező alapján lehet csoportosítani. Egy dolog azonban elmondható a felszín alatti vizekről:

Minden természetes ásványvíz felszín alatti víz, de nem minden felszín alatti víz természetes ásványvíz.


A víz körforgása

A vízkörforgással, más néven a hidrológiai ciklussal az ásványvizek többsége kapcsolatban áll. A hidrológiai ciklusba kerülő, illetve abban résztvevő víz eredete szerint lehet juvenilis víz, amikor a víz a felszíni körforgásában még soha nem vett részt és amely a vulkáni kigázosodás során kerül felszínre, vagy vadózus víz, amikor már legalább egyszer részt vett a felszíni víz körforgásában. 

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően,  a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog.  A homokos talaj minden csapadékot elnyel.

​A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog.

Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut. A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti.
A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.
A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek. 

 

 

 


A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás

 Az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, un. sérülékeny vízbázisból származik-e. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Az egyéb vizek kisebb – nagyobb mértékben szennyezettek lehetnek a következő okok miatt: 


1. A nem védett, sérülékeny vízbázisokból származó vizekbe természetes úton kerülhetnek szennyező anyagok:

- kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek lebomlási termékei, drogok,

- természetes üledékek eróziója, a gyárakból, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén szervetlen anyagok, különböző fémek,

- üvegfeldolgozó, elektronikai üzemek hulladékainak elszivárgásakor azbeszt,

- vegyi, műanyag, vagy kőolaj-feldolgozó üzemekből illó szerves vegyületek, benzol és benzolszármazékok, szerves klórvegyületek,

- mezőgazdasággal foglalkozó területeken növényvédőszerek, szermaradványok, stb.


2. A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik 

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes víz kezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette.